Leki17

Budapest Főváros XVII. kerületének Lengyel Nemzetiségi Önkormányzata

Varsói csata 1920

8 min read

Bitwa Warszawska 1920

1920 Bitwa Warszawska – A varsói csata 1920
színes, lengyel zenés dráma, 115 perc, 2011, 3D

1920-ban, lengyel-szovjet háborúban a nagyszabású varsói csata a város keleti határában zajlott, melynek során sikeresen megvédték a lengyel fővárost, és a Vörös Hadsereg megfutamodott. A róla készült, – az egyik első, 3D technológiával készült európai mozifilm – nagy történelmi tabló a világtörténelem egyik legjelentősebb ütközetéről. Főbb események: 1920 április. Lengyel szovjet háború. 1920. augusztus 19. Pilsudski marsall Varsónál megveri Tuhacsevszkij csapatait. 1920. október 12. Rigai fegyverszünet.

*

Rendező: Jerzy Hoffmann. ― Jerzy Hoffmantól a történelmi filmek nem állnak távol, ő volt az, aki filmre vitte a Nobel-díjas lengyel író, Henryk Sienkiewicz híres: “Tűzzel-vassal, Özönvíz, A kis lovag” trilógiáját.
Forgatókönyv: Jerzy Hoffmann, Jaroslaw Sokol
zeneszerző: Krzesimir Debski
operatőr: Slawomir Idziak
producer: Jerzy R. Michaluk
vágó: Marcin Bastkowski, Marek Dabrowski

Szereplők: Borys Szyc (Jan Krynicki), Natasza Urbanska (Ola Raniewska), Daniel Olbrychski (Józef Pilsudski), Adam Ferency (Bukowski), Jerzy Bonczak (Kostrzewa kapitány), Boguslaw Linda (Boleslaw Wieniawa-Dlugoszowski), Ewa Wisniewska (Ada a színésznő), Aleksandr Domogarov (Kryshkin)

A varsói csatáról szóló első film, az 1921-ben készült „Visztulai csoda” nem csupán témája és frissessége miatt számított nagy eseménynek, hanem jól sikerült csatajelenetei miatt is, amelyekre nem sajnálták a pénzt. A film nagy sikert hozott Ryszard Bolesławskinak, akinek ez volt az utolsó lengyelországi alkotása, mielőtt az Egyesült Államokba emigrált volna, ahol aztán a 30-as években nagynevű rendezőként vált ismertté.

Jerzy Hoffmann a híres csata mostani megfilmesítésénél szintén a nagyvonalú rendezést tartotta fontosnak, és a lengyel alkotók közül elsőként alkalmazta a 3D technológiát. A világtörténelmi jelentőségű varsói csatának tehát nem csupán a lengyelek emlékezetében, de a lengyel filmtörténetben is megkülönböztetett helye van.

  1. október 25-én (a Gergely-naptár szerint november 7-én), Oroszországban egy Szentpétervárott lezajlott fegyveres katonai puccsal átvette a hatalmat a február óta kormányzó, polgári-liberális-demokrata ún. “Ideiglenes Kormánytól” a Vlagyimir Iljics Lenin által vezetett bolsevik párt. Az új szovjet-orosz vezetés természetesen csak az ősi ortodox-keresztény cári tradiciót utasitotta el, viszont a valaha szebb napokat megélt Birodalom teljes területére igényt tartott, többek között a Nagy Katalin cárnő által egykor, a 18. század végén bekebelezett katolikus Kelet-Lengyelországra is.

A varsói csata, 1920 a lengyel-szovjet háború sorsdöntő ütközetének történetét eleveníti meg, amikor a függetlenségét az első világháború végén, 123 évi felosztottság után visszaszerző fiatal lengyel állam hadserege fényes győzelmet aratott az ellene felvonuló Vörös Hadsereggel szemben. A hadjárat célja Lengyelország, majd Európa bolsevizálása, a világforradalom megvalósítása volt.

A film középpontjában egy kabarészínésznő, Ola Raniewska (Natasza Urbanska alakítja) és férje, Jan, költő, lovas katona, baloldali idealista (Borys Szyc) szerelmének története áll a lengyel-bolsevik háború előterében. A cselekmény 1920-ban, Varsóban indul. Jan, a lovas katona, miután parancsot kap, hogy vonuljon a lengyel–bolsevik frontra, megkéri szerelme, a színésznő Ola kezét. A fiatalok összeházasodnak. A harcok során Jan fogságba esik. Sorsa a kegyetlen csekista Bykowski kezében van.

Lengyelország közel 140 éven át sínylődött három részre osztva, legnagyobbrészt cári uralom alatt. Az első világháborút lezáró versailles-környéki békék során Lengyelország visszanyerte önálló állami létét. Ezzel együtt azokat a hatalmas, történelmileg mindig is lengyel területeket, amelyek ma Fehéroroszország és Ukrajna nyugati részét képezik. Természetesen a döntő részben oroszországi zsidó kommunistákból álló újdonsült szovjet vezetés nem kívánt belenyugodni abba a ténybe, hogy az egykori birodalom nyugati területeit egy hatalmas és erős, antikommunista-katolikus, Józef Piłsudski által vezetett Lengyelország kapja meg, és szinte azonnal háborúba lépett a lengyelek ellen. A lengyelek szinte a semmiből szervezték újjá Nemzeti Hadseregüket, azt követően pedig az antanttal és az orosz “fehér-gárdista” ellenforradalmárokkal szövetkezve (Kolcsak, Gyenyikin, stb.) mélyen benyomultak a bolsevikok által ellenőrzött területekre. A “vörös gőzhenger” viszont egy éven belül visszaverte mind az antant hatalmak antikommunista invázióját, mind pedig felszámolta a hősiesen küzdő, orosz cári ellenforradalom erőit. A “diadalmas Vörös Hadsereg” pedig – Tuhacsevszkij marsallal az élen – mindent elsöprő hurrikánként tört előre – egészen Varsóig.

A történet hatalmas ütközetben csúcsosodik ki, amely nemcsak Jan és Ola sorsát, de az egész huszadik századi Európa sorsát is örökre megváltoztatja. Lengyel ulánus ezredek lovasai a czestochowai Szűzanyához fohászkodva indultak végső rohamra és valósággal lesöpörték a térképről a bolsevik kozákok többszörös túlerőben lévő seregeit.
A fiktív szereplők mellett történelmi személyek is felbukkannak a filmvásznon: Józef Piłsudzki marsall, Tadeusz Rozwadowski tábornok, Wieniawa-Długoszowski ezredes, de Vlagyimir Lenin és Joszif Sztálin is. Józef Pilsudski marsall, a lengyel függetlenség atyja, a lengyel hadsereg főparancsnoka szerepét Daniel Olbrychski alakítja. Lenin, Sztálin, Trockij megszemélyesítését orosz színészekre bízta a rendező.
A csatajelenetek, amik egy ilyen alkotásban lényegesek, végig korrektek, bár valóban profinak csak ritkán mondhatóak.
*
A lengyelek az 1920. augusztus 13. és 25. közötti varsói csatát történetük legnagyobb csatájának tekintik. Itt a lengyelek nem csak Varsóért, hanem az 1795 és 1918 között felosztott Lengyelország újrafelállításáért is harcoltak. Azonkívül az a veszély is fennállt, hogy Varsóra rákényszerítik az idegen (bolsevista) rendszert. A csatának tulajdonképpen európai jelentősége volt. A bolsevisták terve Varsónál szertefoszlott; ők ugyanis a forradalom nyugat-európai exportjának kiindulópontját látták Varsóban. A szovjet Vörös Hadsereg ellen nem csak a rendes hadsereg harcolt, hanem önkéntesek tízezrei is; az egész társadalom bekapcsolódott erkölcsileg és anyagilag. Jellemző a fiatalok részvételére, hogy a varsó csata után Pilsudski elnök kitüntetett vitézségéért egy 12 éves fiút.

A bolsevikok stratégiai terve az volt, hogy átviszik a bolsevista forradalmat Nyugatra. Az oroszok részéről Varsó csak az első lépés lett volna. Lenin, Trockij és Kalinin aláírt egy felhívást: „Halál a lengyel urakra!” címmel. Az orosz vezetők mentalitására jellemző volt Lenin beszéde a II. Kommunista Internacionálé kongresszusán: „A szovjetek feladata a világproletariátus, mégpedig az úgynevezett forradalmi világproletariátus egyesítése.” Ez a Szovjet Világszövetség megalakulását jelentette volna.

A Vörös Hadseregnek 1920. augusztus 1-jén kb. 5 millió katonája volt, ebből rengeteget küldtek a nyugati frontra. Sok volt az oroszok mellett az ukrán és a fehérorosz katona is; közöttük – a lengyelek szerencséjére – többször komoly nézeteltérések, sokszor egészen ellenséges hangulat uralkodott. Az ukránok és a fehéroroszok az oroszokban olykor nem szövetségest, hanem ellenséget láttak.

A nyugati államokban a varsói csata igen kevés érdeklődést váltott ki, talán a franciák képviseltek leginkább rokonszenvező álláspontot, pedig a nyugatiak elismerték, hogy Lengyelország nemcsak a saját szuverenitásáért harcol, hanem Európáért is. Érdekes volt, hogy Németország és Csehszlovákia nem engedte meg, hogy területükön keresztül fegyvert és hadianyagot szállítsanak a lengyeleknek.

Tulajdonképpen egyedül a római pápa ismerte fel idejében a lengyel probléma veszélyét, és még a harcok megkezdése előtt, 1920 júliusában egyik nyilatkozatában – amelyet levélben is megismételt – többek között megállapította: „Amennyiben Lengyelország bolsevik hatalom alá kerül, ez (ti. a bolsevik hatalom) az egész világot fogja fenyegetni”.

Varsóban a csata előtt hirtelen megalakult az ún. Nemzetvédelmi Kormány. Hadiszolgálatra hivatalosan csak a 17 éven felülieket hívták be, de számos fiatal lépett be önként, sőt megalakult az Önkéntes Női Légió is. A lengyel politika is jól működött: idejében felismerte az oroszok részéről közeledő veszélyt. Megalakították az Államvédelmi Tanácsot (ROP) 19 taggal, Pilsudski elnöklete alatt. A tanács felhívta az összes harcképes lengyelt az önkéntes belépésre. A felhívás igen sikeres volt.

A lengyelek nem akartak háborút, őket a szovjet csapatok ebbe belekényszerítették. Közvetlenül a varsói csata előtt lengyel delegáció utazott Moszkvába, hogy az oroszok támadó hadjáratának befejezéséről tárgyaljanak. Jellemző volt a szovjet magatartásra, hogy míg a lengyelek hajlandók lettek volna több engedményt is tenni az oroszoknak, hogy elkerüljék a háborút, a moszkvaiak eltitkolták előttük, hogy Lengyelországban kitört a harc. Nem is tudták, hogy mi történt Varsóban és Varsó körül.

Az 1919-1921-es lengyel-orosz háborúban fordulópontot jelentő ütközet sikeréhez, a “visztulai csodához” jelentős mértékben hozzájárultak a csepeli Weiss Manfréd Acél- és Fémművek hadianyag- és lőszerszállítmányai.

*

A varsói csata, 1920 az első háromdimenziós film a lengyel filmgyártás történetében. 1989 óta ez az egyik legköltségesebb szuperprodukció. 3500 statiszta játszik benne, költségvetése mintegy 9 millió dollár. A két fő szponzor a lengyel Bank Zachodni WBK és a Lengyel Filmművészeti Intézet (ISF) volt.

Forrás:

http://www.bitwawarszawska1920film.pl/

http://kitartas.mozgalom.org/aktualis/filmajanlo-varsoi-csata?page=120&quicktabs_1=1

http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:tFc-sSOCeosJ:vedegylet.varso74.hu/hirek/18plfilm.html+%22A+vars%C3%B3i+csata+1920%22&cd=6&hl=hu&ct=clnk&gl=hu

http://filmbook.blog.hu/2012/02/20/a_varsoi_csata_1920_battle_of_warsaw_1920

http://www.mult-kor.hu/20110815_a_varsoi_csata_3dben

http://www.c3.hu/~klio/klio963/klio106.htm

Lech Wyszczelski: Warszawa 1920 (Varsó 1920-ban) Bellona Kiadó, Varsó, 1995. 295 p.,

Copyright © Leki17 2003-2019 All rights reserved. | Newsphere by AF themes.