Leki17

Budapest Főváros XVII. kerületének Lengyel Nemzetiségi Önkormányzata

80. rocznica wybuchu II wojny światowej. Pamiętamy

6 min read

W najbliższą niedzielę będziemy obchodzić 80. rocznicę wybuchu II wojny światowej. 1 września 1939 roku armia niemiecka zaatakowała Polskę bez wypowiedzenia wojny. Agresja niemiecka od początku miała charakter ludobójczy i była skierowana nie tylko wobec Wojska Polskiego, ale także przeciwko ludności cywilnej, na której zgodnie z nakazem Hitlera zdobywania “przestrzeni życiowej”, Niemcy popełnili bezmiar zbrodni. 17 września Polskę zaatakował ZSRS.

Do wybuchu wojny doprowadziło zawarcie 23 sierpnia 1939 roku przez III Rzeszę i ZSRS paktu Ribbentrop-Mołotow. Zgodnie z tajnym protokołem dodatkowym do paktu, Niemcy i Sowieci określili strefy wpływów w Polsce, krajach nadbałtyckich, Finlandii i Rumunii. Podział Polski miał się dokonać wzdłuż rzek Narew, Wisła, San.

1 września 1939 roku armia niemiecka przekroczyła granice Polski i zgodnie z planem wojny – Fall Weiss, zaatakowała Rzeczpospolitą już w godzinach porannych. O godz. 4.45 pancernik “Schleswig-Holstein” rozpoczął ostrzeliwanie Westerplatte, którego obrona stała się symbolem wybuchu wojny i polskiego oporu. Pierwszy dzień września pokazał również charakter rozpoczynającej się wojny, czego przykład stanowiło m.in. bombardowanie Wielunia, bezbronnego miasta.

W czasie kampanii polskiej 1939 roku Wehrmacht dokonał m.in. bombardowania 158 polskich miast i osiedli, wśród których wiele było pozbawionych polskiego wojska i spalił ponad 400 wsi. Inwazja niemiecka spowodowała, że 3 września Wielka Brytania i Francja wypowiedziały Niemcom wojnę, jednak kraje te nie podjęły działań ofensywnych na szerszą skalę prowadząc tzw. “dziwną wojnę”. 17 września zbrojnej agresji wobec Rzeczypospolitej dokonał Związek Sowiecki, realizując wraz z III Rzeszą w praktyce zaprojektowany wcześniej IV rozbiór Polski.

Historycy szacują, że w walkach z Niemcami poległo około 70 tys. żołnierzy, w tym 3,3 tys. oficerów, a do niewoli poszło około 400 tys. żołnierzy. Z kolei straty w walkach z Armią Czerwoną to około 6-7 tys. zabitych i 230 tys. żołnierzy wziętych do niewoli sowieckiej.

Po pokonaniu III Rzeszy niemieckim zbrodniarzom wojennym, przynajmniej niektórym, wytoczono procesy norymberskie, a funkcję oskarżycieli pełnili Rosjanie. Sowieccy zbrodniarze współodpowiedzialni za wybuch II wojny światowej i zbrodnie ludobójstwa na obywatelach II Rzeczypospolitej nigdy nie zostali pociągnięci do odpowiedzialności za swoje czyny , by wspomnieć takie postacie jak np. Iwan Sierow czy Wiaczesław Mołotow.

Przypominamy, że rocznica 1 Września nie funkcjonuje powszechnie w świadomości mieszkańców Europy Zachodniej, Stanów Zjednoczonych czy Rosji jako początek II wojny światowej. Stwierdzenie, że Polska była pierwszą ofiarą Niemiec to nie tylko kwestia edukacji historycznej, ale też konieczność ze względu na politykę oskarżania naszego kraju o współudział w zbrodniach popełnianych przez Niemców. Co więcej, Niemcy do tej pory unikają odpowiedzialności za spowodowanie zniszczenia Polski, którego wysokość jest dopiero teraz szacowana.

W tym szczególnym dniu pamiętajmy o obywatelach II Rzeczypospolitej będących ofiarami II wojny światowej.

Cześć ich pamięci!

Wieczna chwała bohaterskim żołnierzom Wojska Polskiego!

„Ma vasárnap ünnepeljük a második világháború kitörésének 80. évfordulóját. 1939. szeptember 1-jén a német hadsereg hadüzenet nélkül megtámadta Lengyelországot. A német agresszió a kezdetektől népirtás volt, és nemcsak a lengyel hadsereg ellen, hanem a polgári lakosság ellen is irányult, amelyre Hitler „lakóterület” elnyerésére vonatkozó végzésével összhangban a németek hatalmas bűncselekményeket követtek el. Szeptember 17-én Lengyelországot megtámadta a Szovjetunió.

A háború kitörését 1939. augusztus 23-án készítette elő a Harmadik Birodalom és a Szovjetunió a Molotov-Ribbentrop Paktummal. A paktum egy titkos kiegészítő jegyzőkönyvével összhangban Németország és a szovjetek Lengyelországban, a balti államokban, Finnországban és Romániában befolyási szférákat határoztak meg. Lengyelország megosztására a Narew, a Wisła és a San folyó mentén került sor.

1939. szeptember 1-jén a német hadsereg átlépte a lengyel határokat, és a háborús tervnek megfelelően – Fall Weiss reggel megtámadta a Nemzetközösséget. O HR. 4.45 A Schleswig-Holstein csatahajó lövöldözni kezdett Westerplatte-ban, amelynek védelme a háború kitörésének és a lengyel ellenállás szimbólumává vált. Szeptember első napja megmutatta a kezdődő háború jellegét is, amelyre példája volt a védtelen Wieluń város bombázása.

Az 1939-es lengyel hadművelet során többek között a Wehrmacht 158 lengyel várost és települést bombázott, amelyek közül sokat elvágtak a lengyel hadseregtől és több mint 400 falut felégettek. A német invázió következményeként szeptember 3-án Nagy-Britannia és Franciaország hadüzenetet küldött Németországnak, ám ezek az országok nem hajtottak végre nagyobb támadást, úgynevezett – Furcsa háború. Szeptember 17-én a Szovjetunió fegyveres agressziót folytatott a Nemzetközösség ellen, a Harmadik Birodalommal együtt végrehajtva a gyakorlatban megtervezett Lengyelország 4. partícióját.

A történészek becslése szerint mintegy 70 000 ember vesztette életét a Németországgal folytatott csatákban. Katonák, köztük 3,3 ezer tiszt és kb. 400 000-et fogva tartott katona. A Vörös Hadsereggel folytatott csatákban viszont körülbelül 6-7 ezer elesett és 230 ezer katona szovjet fogságba került.

A Harmadik Birodalom legyőzése után a német háborús bűnösökkel szemben – legalábbis néhánnyal szemben – pert indítottak Nürnbergben, az ügyészek oroszok voltak. A II. Világháború kitöréséért és a Második Lengyel Köztársaság állampolgáraival szemben folytatott népirtás bűncselekményeivel kapcsolatban szovjet bűnözőket soha nem vonták felelősségre a tetteikért, mint például az olyan személyeket, mint például:

  • Ivan Alekszandrovics Szerov (Afimszkoje, Vologdai kormányzóság, Orosz Birodalom, 1905. augusztus 25. – Moszkva, 1990. július 1.) szovjet állambiztonsági tiszt, a KGB elnöke 1954-1958 között, illetve a Felderítő Főcsoportfőnökség (GRU) elnöke 1958-1962 között vagy
  • Vjacseszlav Mihajlovics Molotov (oroszul: Вячеслав Михайлович Молотов; Szovjetszk, 1890. március 9. – Moszkva, 1986. november 8.), aki a náci Németország és a Szovjetunió között kötött, Molotov–Ribbentrop-paktumként elhíresült megnemtámadási szerződést ő írta alá szovjet részről 1939-ben. Róla nevezték el a Molotov-koktél nevű utcai harcokban használt fegyvert.

Emlékeztetünk arra, hogy szeptember 1-jei évforduló nem kötődik széles körben Nyugat-Európa, az Egyesült Államok vagy Oroszország lakosainak a második világháború kezdeteként. Az a kijelentés, miszerint Lengyelország volt Németország első áldozata, nemcsak a történelmi oktatás kérdése, hanem szükségszerűség az országunknak a németek által elkövetett bűncselekményekben való részvételre vádolt politika miatt. Ráadásul Németország eddig elkerülte a Lengyelország pusztításáért való felelősséget, amelynek összegét most becsüljük meg.

Emlékezzünk erre a különleges napra a második Lengyel Köztársaság állampolgárai közül, akik a második világháború áldozatai voltak.

Üdv az emlékezetükhöz!

Örök dicsőség a lengyel hadsereg hősies katonáinak!”

Fordította: Buskó András

Copyright © Leki17 2003-2019 All rights reserved. | Newsphere by AF themes.