LENGYELORSZÁG MAGYARUL



Előszó

2011. évben Magyarország és Lengyelország látja el az EU Tanácsa soros elnökségét. A két nép történelmi öröksége és kulturális hagyománya több mint ezer évet ölel fel.

2011-ben, a krakkói Szent László zarándoklatot követően merült fel bennem a gondolat, hogy ezen összeállítás szerkesztésébe fogjak. Az elmúlt ezer év történelme során, Magyarországon számos király illetve uralkodóház volt és dinasztikus és történelmi kapcsolatot tartott fenn Lengyelországgal. A magyar uralkodók időképe a
mellékelt táblázat szerint alakult.

A MAGYAR KIRÁLYOK KÖNYVE című tanulmány elsősorban a Wikipedia szabad enciklopédia oldalain található írások céltudatos összegyűjtése, egységes szerkezetbe foglalása, amely tartalmazza az Árpád-házi fejedelmek, Magyarország királyai, Erdély fejedelmei és kormányzók életrajzával kapcsolatos írásokat, számos szakcikkel kiegészítve, azok szabatos és hiteles forrásközlésével.

A tanulmány közreadja az összes magyar király és fejedelem történetét – méghozzá könnyed, olvasmányos stílusban. A sorozat az őstörténet ködbe vesző századaiban kezdődik, végigvezet a magyar középkoron, az Árpád-házi királyok hosszú során, majd tovább, az Anjouk, Zsigmond és Mátyás korán át, a szétszakadt országban regnáló különféle fejedelmek idejéig, végül bemutatja a Habsburgokat, akik az uralkodói címet viselték egészen a magyar királyság felbomlásáig, 1918-ig.
Magyarország számos településén jártam, több mint száz várat kerestem fel az ország területén. A szélesebb Kárpát-medence tájain túrázva a környező népek kultúrájával is kapcsolatba kerültem. Lengyelországban – több mint 250 településén járva – az ezer éves magyar-lengyel történelmi és kulturális kapcsolatokat kerestük.

Egy csodálatos világba látogathat el az olvasó, ahol az érdekes leírás, és a sok ritka és különlegesen szép színes kép ötvözetében – számos saját felvétellel kiegészítve –feltárul egy mesésen szép világ, egy gyönyörű ország, a régi Magyarország, amelynek 1000 esztendeje fényes betűkkel van beírva országunk történelem könyvébe.

István király halálával egymást követték a trónon a jobb vagy rosszabb királyok. Az 1000 esztendő királyainak nemcsak az életét ismerheti meg az olvasó, hanem a korokhoz kapcsolódó jelentősebb személyeket, építményeket, viseleteket, tárgyakat, fegyvereket, címereket, öltözködési szokásokat és a háttérben kirajzolódó Magyarországot és a vele kapcsolatban álló Lengyelországot is.

A „MAGYAR KIRÁLYOK KÖNYVE” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánlom, akik a magyar történelmet kedvelik, információkat kívánnak szerezni a magyar királyokról és úgy kezelik ezt a kötetet, ahogyan az alcíme is jelzi, vagyis portrék tárházának és lexikonnak egyaránt. A két nép történelme során jelentősebb lengyel kapcsolatokat érintve a teljes lengyel királylistát is felsorolom, kiemelve a jelentősebb lengyel királyokat.

Erősítsük tovább a két nép barátságát, éljen a magyar-lengyel barátság!

Budapest, 2011. szeptember 15.

Buskó András

az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnök-helyettese

Tovább...>>>


Kapcsolódó anyagok:



Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat


Lengyel királyok I.

A kora középkori Lengyelország szláv népessége alapvetően két jelentősebb államalakulatot hozott létre. Az egyiket Krakkó környékén az úgynevezett wi¶lanok (jelentése: Visztula mentiek) hozták létre, míg a másikat Gniezno központtal a polánok (vagyis mezeiek) alkották meg. Ez utóbbiban lépett trónra a később meghatározó Piast-dinasztia, amelynek legjelentősebb tagja I. Mieszko fejedelem lett, aki felvette a kereszténységet, és seregével meghódította a Balti-tenger partját, Sziléziát és Kis-Lengyelországot. Megalapította a független lengyel egyházat, amelynek központját a leigázott Krakkóba helyezte. A dinasztia hatalma töretlen volt egészen 1138-ig, amikor III. Boleszláv úgy döntött, hogy országát felosztja négy gyermeke között….

 Tovább....>>>> 


Lengyel királyok II.

A feldarabolódott birodalom anarchiába süllyedt, legerősebb központja Krakkó vezetésével fennmaradt. Csak 1320-ban sikerült újra egyesíteni a régi területeket, bár Szilézia egy része Csehországhoz került. A virágkorát élő Lengyel Királyságnak a Jagelló-ház uralma alatt szembe kellett néznie a keletről egyre nagyobb fenyegetést jelentő Oroszországgal...

Tovább....>>>> 


Lengyel királyok III.

1569-ben Lengyelország és Litvánia úgy döntöttek, hogy közösen összefognak az orosz fenyegetés ellen, és 1569-ben létrehozták a lublini uniót, a két ország egyesülését. Erre a korra tehető a választott uralkodók időszaka is, vagy más néven a nemesi köztársaság (Rzeczpospolita) létrejötte. Ez szétzilálta az országot, csak ritkán egyeztek az érdekek, amely végül Lengyelország felosztásához vezetett. 1795-re három nagy szomszédja osztozkodott az ország területén…

Tovább....>>>> 

Megosztás



Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat