LENGYELORSZÁG MAGYARUL



Előszó

2011. évben Magyarország és Lengyelország látja el az EU Tanácsa soros elnökségét. A két nép történelmi öröksége és kulturális hagyománya több mint ezer évet ölel fel.

2011-ben, a krakkói Szent László zarándoklatot követően merült fel bennem a gondolat, hogy ezen összeállítás szerkesztésébe fogjak. Az elmúlt ezer év történelme során, Magyarországon számos király illetve uralkodóház volt és dinasztikus és történelmi kapcsolatot tartott fenn Lengyelországgal. A magyar uralkodók időképe a
mellékelt táblázat szerint alakult.

A MAGYAR KIRÁLYOK KÖNYVE című tanulmány elsősorban a Wikipedia szabad enciklopédia oldalain található írások céltudatos összegyűjtése, egységes szerkezetbe foglalása, amely tartalmazza az Árpád-házi fejedelmek, Magyarország királyai, Erdély fejedelmei és kormányzók életrajzával kapcsolatos írásokat, számos szakcikkel kiegészítve, azok szabatos és hiteles forrásközlésével.

A tanulmány közreadja az összes magyar király és fejedelem történetét – méghozzá könnyed, olvasmányos stílusban. A sorozat az őstörténet ködbe vesző századaiban kezdődik, végigvezet a magyar középkoron, az Árpád-házi királyok hosszú során, majd tovább, az Anjouk, Zsigmond és Mátyás korán át, a szétszakadt országban regnáló különféle fejedelmek idejéig, végül bemutatja a Habsburgokat, akik az uralkodói címet viselték egészen a magyar királyság felbomlásáig, 1918-ig.
Magyarország számos településén jártam, több mint száz várat kerestem fel az ország területén. A szélesebb Kárpát-medence tájain túrázva a környező népek kultúrájával is kapcsolatba kerültem. Lengyelországban – több mint 250 településén járva – az ezer éves magyar-lengyel történelmi és kulturális kapcsolatokat kerestük.

Egy csodálatos világba látogathat el az olvasó, ahol az érdekes leírás, és a sok ritka és különlegesen szép színes kép ötvözetében – számos saját felvétellel kiegészítve –feltárul egy mesésen szép világ, egy gyönyörű ország, a régi Magyarország, amelynek 1000 esztendeje fényes betűkkel van beírva országunk történelem könyvébe.

István király halálával egymást követték a trónon a jobb vagy rosszabb királyok. Az 1000 esztendő királyainak nemcsak az életét ismerheti meg az olvasó, hanem a korokhoz kapcsolódó jelentősebb személyeket, építményeket, viseleteket, tárgyakat, fegyvereket, címereket, öltözködési szokásokat és a háttérben kirajzolódó Magyarországot és a vele kapcsolatban álló Lengyelországot is.

A „MAGYAR KIRÁLYOK KÖNYVE” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánlom, akik a magyar történelmet kedvelik, információkat kívánnak szerezni a magyar királyokról és úgy kezelik ezt a kötetet, ahogyan az alcíme is jelzi, vagyis portrék tárházának és lexikonnak egyaránt. A két nép történelme során jelentősebb lengyel kapcsolatokat érintve a teljes lengyel királylistát is felsorolom, kiemelve a jelentősebb lengyel királyokat.

Erősítsük tovább a két nép barátságát, éljen a magyar-lengyel barátság!

Budapest, 2011. szeptember 15.

Buskó András

az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnök-helyettese


Kapcsolódó anyagok:



Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat


Magyar királyok könyve

A Nimród-hagyomány

Nimród (sztenderd héber: Nimrod, tiberi héber: Nimrōḏ; a magyar hagyományban Ménrót – Ladó János, Bíró Ágnes. Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince Kiadó. ISBN 963 9069 72 8 (2005) p 91) mezopotámiai király a Bibliában, illetve népmesékben és legendákban.

A Bibliában Noé dédunokája; hatalmas vadászként, és az erő szimbólumaként is ábrázolják. Gyakran őt tekintik Bábel tornya építőjének. Kézai Simon középkori krónikás szerint a magyar nép őse.

Tovább....>>>> 


Magyar királyok könyve

Árpád-házi királyok

István királlyá koronázása után kezdte meg az egyházszervezést. A pápa szabad kezet adott neki. Tíz
egyházmegyét alapított, s gondoskodott fenntartásukról is. Bevezette a tizedet és a templomba járást. Formálisan az egész ország ura lett, de a gyakorlatban csak Nyugat- és Észak-Magyarországra terjedt ki uralma, míg a keleti országrészben sok ellensége akadt. Elsőként nagybátyját, az erdélyi Gyulát hódoltatta be. Maga vezetett hadjáratot ellene. Miután Gyula megadta magát, tisztségéből leváltotta és felállította az erdélyi püspökséget. Ezzel egész Erdélyt meghódította. Utána Ajtony következett. Ajtony a Körös, Tisza, Al-Duna és az Erdélyi-középhegység által határolt területen uralkodott. A királyi sereg 1008-ban vonult ki ellene Csanád vezetésével és teljes győzelmet aratott. Ezen a területen szervezte meg Csanád megyét, 1030-ban püspökséget alapított. Az első püspök a velencei származású Gellért lett. Több ilyen hadjárat során sikerült az országot politikailag teljesen egységesítenie. Mivel a belső harcok sok energiát követeltek, ezért a külpolitikában a békére törekedett. Szövetséget kötött a környező hatalmakkal, ha netán mégis harcra kényszerült, mindig sikeres hadvezér volt.

Tovább....>>>> 

Magyar királyok könyve

Vegyesházi királyok

A magyar történelemben vegyesházi királyok kora alatt a Vencel trónra lépésétől II. Lajos király haláláig tartó időszakot értjük. Az elnevezés onnan származik, hogy ebben az időszakban egy dinasztiának sem sikerült olyan tartósan megszereznie a magyar trónt, mint előtte az Árpád-háznak (a királyokat nézve 1000-től 1301-ig) vagy utána a Habsburgoknak (1526-1918). Egyes kutatók a vegyesházi királyok kora kifejezést elavultnak tartják, helyette a késő középkor megnevezést javasolják.

Tovább....>>>> 


Magyar királyok könyve

Erdélyi fejedelmek

Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal; németül Siebenbürgen; latinul: Transsilvania vagy Transsylvania) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén,
a mai Románia területén. Ma már csak történelmi hagyományai és sajátos kultúrája miatt tekinthető önállónak.

Tágabb értelemben az Erdély vagy jelenkori Erdély elnevezés alatt ma többnyire Románia egész nyugati részét értjük, de nem mint egységes tartományt, hanem csak mint 16 megye összességét. Ez a terület magában foglalja Belső-Erdélyt, a Partiumot és a Bánság keleti nagyobb részét. E két utóbbi térség együtt Külső-Erdélynek is nevezhető.

Tovább....>>>> 


Magyar királyok könyve

Habsburg királyok 1.

HABSBURGOK – Európai uralkodóház, melynek eredete valószínűleg a 10. századra vezethető vissza, birtokokkal Elzászban és a felső Rajnavidék mellett. I. Rudolf (1271–91) már német-római uralkodó lett, s megszerezte az osztrák és stájer hercegségeket is.

A 14. században hódításokat eszközöltek a mai Ausztria területén, a 15. sz. közepétől német-római uralkodók voltak szinte egyhuzamban e birodalom megszűntéig (1806). 1804-ben alakul meg az Osztrák Császárság.

Tovább....>>>> 


Magyar királyok könyve

Habsburg királyok 2.

Részletesebben: Kasztília, Leon, Aragónia, mindkét Szicília, Jeruzsálem, magyarország, csehország, Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Ráma, Szerbia, Galícia, Lodoméria, Kunország, Bulgária, Navarra, Grenada, Toledo, Valencia, Galicia, Majorca, Sevilla, Szardínia, Cordova, Korzika, Murcia, Jaén, Algarve, Algeciras, Gibraltár, a Kanári-szigetek, a Kelet- és Nyugat-Indiák, az Óceán szigeteinek és százazföldjének királya; Ausztria főhercege; Burgundia, Brabant, Milánó, Stájerország, Karintia, Krajna, Luxemburg, Württemberg, Felső- és Alsó-Szilézia, Athén, Neopatria fejedelme (dux); Svábország hercege (princeps); a Római Szentbirodalom, Burgau, Morvaország, Felső- és Alsó-Lausitz őrgrófja (marchio); Habsburg, Flandria, Tirol, , Barcelona, Ferrette, Kyburg, Görz, Roussillon, Cerdagne grófja; Elzász tartománygrófja (landgravius); Oristano márkija (marchio); Gociano grófja; a Vend őrgrófság, Portenau, Vizcaya, Molina, Salzburg, Tripoli, Mechelen ura

Tovább....>>>> 

 Megosztás



Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat