LENGYELORSZÁG MAGYARUL










Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat


2002-2012.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 1173 Budapest, Pesti út 165.

Balatonboglár városa

Somogy megyében, a Fonyódi kistérségben fekszik, a Balaton déli partján Balatonlelle és Fonyód városokkal szomszédos. A Budapest–Székesfehérvár–Nagykanizsa-vasútvonal és az M7-es autópálya mentén található. 1979. január 1-jével Balatonlellével összevonták, Boglárlelle néven. A rendszerváltás után helyi népszavazás alapján került sor a két település önállósodására. Balatonboglár, a Dél-Balatoni Borvidék központja, a szőlőművelés és a bor nemzetközi városa. Lakosainak száma meghaladja a 6000 főt.

Az átutazó legelőször a Gömbkilátót pillantja meg Várdombon. A domb egész évben nyugalmas és közkedvelt kirándulóhely. A kilátó esti kivilágítása a távolabbi veszprémi partokról is látható. A domb tövében található a Hétház utca, amely a város legelső villanegyede volt. A város főutcáján – a Dózsa György út mentén – a posta klasszicista épületét láthatja az átutazó. A régi üzletsorok helyén az utóbbi években elegáns üzleti negyed épült. Az új bevásárló központtal szemben a többször átépített vasútállomás épülete tűnik fel. A Balatonbogláron tartósan időző üdülő és kiránduló vendég számára a város sokszínű arcát mutatja. Az 1910-es években építtette a Fischl kereskedő család a kétszintes épületet, ami jelenleg a Helytörténeti Múzeumnak, házasságkötő teremnek, s a Régi műhelyek című helytörténeti kiállításnak ad otthont. Itt nyílt meg 2012. szeptember 11-én a II. világháború idején, Varga Béla plébános jóvoltából kialakított lengyel gimnázium és polgári menekültek életét bemutató emlékszoba.

Varga Béla balatonboglári plébános a XX. század nagy tanúja – és cselekvő részese, alakítója volt. Nem a politika vagy az e világi hatalom kísértette meg, hogy papi hivatása mellett egyetemes és országos ügyekkel foglalkozzon, hanem egyszerű és a század elején még nem ritka emberi érzés: Isten és a haza szeretete. Szegényparaszti családból lett a nemzetgyűlés elnöke, a kisgazdapárt alelnöke, majd 1956 után a New Yorkban működött emigráns Magyar Nemzeti Bizottmány elnöke. Hosszú életének két meghatározó pontja volt a háború utáni rövid ideig tartó magyar demokrácia, majd a rendszerváltást követően újjászülető demokratikus berendezkedés. Vagyis éppen azok a történelmi pillanatok, amelyek mai életünk kereteit is oly jelentős mértékben befolyásolják. Varga Béla életútja tehát, túl a históriai érdekességen, aktuális üzenetet is hordoz.

A történelem dinamikáját már gyerekkorában megtapasztalhatta: tizenegy éves volt, amikor kitört az első világháború, fiatalember, amikor széthullott a Monarchia. Sopron visszatértéért tevőlegesen is küzdött, és meggyőződéses legitimistaként 1921-ben IV. Károly második kísérletét is szemtanúként látta. A szemináriumi évek persze részben más irányt szabtak érdeklődésének, ám amikor felszentelését követően püspöke Somlóvásárhely és Várpalota után Balatonboglárra helyezte, korábbi életútjának tapasztalatait sikerrel kamatoztatta Gaál Gaszton boglári földbirtokos és kisgazda politikus barátsága révén. Így került közeli kapcsolatba többek között Nagy Ferenccel, Tildy Zoltánnal, Eckhardt Tiborral.

Ha az országos és a helyi politikába kapcsolódásának oka személyes ambíció, karriervágy lett volna, Varga Béla életének példája ma kevésbé volna érdekes. De számára a történelem a cselekvés eszköze, lehetősége volt, nem az elsődleges önmegvalósításé. Lengyelek, franciák és zsidók sokaságát mentette meg a háború éveiben. Lengyelország lerohanása után az ő munkájának volt köszönhető Európa egyetlen lengyel nyelvű gimnáziumának működése Balatonbogláron. A londoni emigráns lengyel kormány megbízottja, Tadeusz Celt Svájcba szöktetésével pedig hozzájárult ahhoz, hogy a nyugati világ először kapjon hiteles információt az Auschwitzban történtekről. Celtet ugyanis 1941-ben ejtőernyővel dobták le Lengyelországba, de eredetileg tervezett törökországi visszavonulási útvonala a Gestapo értesülései miatt meghiúsult. A titkos diplomatának végül Varga Béla nem kis kockázatot vállaló segítségével sikerült Jugoszlávián és Itálián keresztül Svájcba jutnia. S mindez úgy, hogy Celtnek és a hidegvérű balatonboglári plébánosnak mindvégig a sarkában volt a német elhárítás…

Érdemes megnézni a nemrég megnyílt emlékszobát.

B. A.



Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat