LENGYELORSZÁG MAGYARUL














BUSKÓ ANDRÁS

Születési hely és idő: Budapest, 1960. április 18. Szakmai tevékenység: Vasutas családból származom. A győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola (1981), illetve Széchenyi István Műszaki Főiskola (1990) elvégzése után a MÁV Zrt.-nél vasútépítéssel, majd a debreceni DATE környezetvédelmi szakmérnöki szak (2000) elvégzése mellett környezetvédelemmel is foglalkozom.

Egyéb feladatok: helytörténettel, vasúttörténettel, lengyel-magyar történelmi és kulturális kapcsolatok feltárásával, lengyel kisebbségi önkormányzati feladatokkal foglalkozom. Korábban a Vasutas Szakszervezet Természetjáró Szakbizottságának tagja, majd a Budapest, VI. ker. Természetbarát Bizottság illetve a Biatorbágyi Helytörténeti Bizottság elnöke voltam. 2002-ben a Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke, 2003-tól az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat képviselője vagyok. 2007. évtől az országos lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnökhe-lyettesévé választott az OLKÖ közgyűlése.

2010-től újra a kerületi lngyel kisebbségi önkormányzat elnöke.

2010. június 25-én Andrzej Krzysztof Kunert, a Rada Ochrony Pamięci Walk i Męczeństwa (a Harc és Mártíromság Emlékét Őrző Tanács) főtitkára a Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetségén többek között Buskó Andrásnak Magyarországon a lengyel emlékhelyek megőrzése érdekében kifejtett munkássága nyomán az 1975. július 15-én alapított I. fokozatú „Złoty Medal Opiekuna Miejsc Pamięci Narodowej” kitüntetést adományozta.

A részletes életrajz letöltése PDF formátumban....>>>


Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat



Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat 1173 Budapest, Pesti út 165.
Budapest Főváros XVII. kerület Lengyel Kisebbségi Önkormányzata

A Budapest Főváros XVII. Kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat 2002. november 11-én alakult. (Akkori elnöke András, elnökhelyettese: Puskás Zoltán lett, képviselők: Geiger Józsefné, Erdős Tamás és Pupek László voltak. 2003-ban alakult Program Bizottság tagja Puskás Mária és Dr. Dombóvári Antal helytörténész volt.) 2006. október 16-án újjáalakult a kisebbségi önkormányzat. Elnöke Buskó András, elnökhelyettese Puskás Zoltán lett, képviselők: Olejnik Marek, dr. Dombóvári Antal és Bodócs István lettek.

2010. október 12-én újjáalakult a kerületi lengyel kisebbségi önkormányzat. Elnöke Buskó András, elnökhelyettese Puskás Zoltán lett, akik korábban is betöltötték ezt a tisztséget. A négyfős testület képviselői: Olejnik Marek, Buskó Gábor Balázs (jegyzőkönyv-hitelesítő) lettek.


A Budapest XVII. kerületi lengyelek története

A Budapest Főváros XVII. Kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat 2002. november 11-én alakult. (Akkori elnöke Buskó András, elnökhelyettese: Puskás Zoltán lett, képviselők: Geiger Józsefné, Erdős Tamás és Pupek László voltak. 2003-ban alakult Program Bizottság tagja Puskás Mária és Dr. Dombóvári Antal helytörténész volt.) 2006. október 16-án újjáalakult a kisebbségi önkormányzat. Elnöke Buskó András, elnökhelyettese Puskás Zoltán lett, képviselők: Olejnik Marek, dr. Dombóvári Antal és Bodócs István lettek.

Rákosmente a főváros legnagyobb kiterjedésű kerülete. A Budapest XVII. kerület a legkeletibb fővárosi kerület, közel fekszik a 30-as főúthoz és az M 3-as autópályához. A kerület modern centrummal és kisvárosi körzettel rendelkezik. A Rákos-patak mentén tiszta levegőjével, hangulatos családi házas övezetével népszerű terület. A kerület 1950-ben alakult, a korábbi középkori Rákoskeresztúr és Rákoscsaba falvakból, valamint Rákosliget, Rákoskert, Rákoshegy, Rákoskert településrészekből. Rákoscsabát okleveles adatok először 1067-ben említik, míg Rákoskeresztúrt 1265-ben. A kerület legmagasabb pontja az Arany-hegy, 243 m magas. A település a Budapest-Miskolc, illetve a Budapest - Újszász - Szolnok vasútvonalak között fekszik. Az első vasútvonal 1867-ben a MÁV Rt. vonalaként jött létre. Az 1970-es, 1980-as években lakótelep létesült a rákoskesztúri kerületközpontban. Kerületünkben van pl. az átépítés alatt álló, barokk stílusú Podmaniczki-Vigyázó kastély, illetve az Erdős Renée költőnőről elnevezett Múzeum, Bartók Béla zeneszerző és Gózon Gyula színművész egykori lakóháza. Természetbarátok számára ideális kirándulóhely a Merzse-mocsár. Kiváló kerékpáros túralehetőségek adottak a kerületben. Szolgáltatások erőteljes bővülése jellemző a kerületre is (pl. TESCO, HOME CENTER stb.). Iparára jellemző, hogy az Egyesült Vegyiművek Rt. mellett számos szolgáltató és ipari kisüzem létesült.

Budapest Főváros XVII. kerületi Önkormányzat támogatását élvezi a kerületben lévő kilenc kisebbségi önkormányzat, köztük a lengyel is. A kerület lakossága 80 ezer fő, a KSH adatok szerint 50 lengyel él itt, ebből 40 fő beszéli a lengyel nyelvet. Összesen mintegy 80 fő az, aki a lengyel kultúrához kötődik. 2006-ban a kisebbségi választói névjegyzékben szereplő választópolgárok száma 61fő volt, ebből 38 fő adta le szavazatát.

Buskó András elnök, 2003-tól az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat tagja. 1960-ban született, a MÁV Rt. Vezérigazgatóság dolgozója. Régóta foglalkozik családfa-kutatással. Buskó András számos lengyelországi utazáson vett részt. 2006-ban családjával együtt körutat tett Lengyelországban. Vasútépítő mérnök, környezetvédelmi szakmérnök. Elsősorban a közlekedési zajjal foglalkozik. Korábban a Budapest, VI. kerületi Természetbarát Bizottság elnöke (1988-1989), majd a biatorbágyi helytörténeti bizottság vezetője (1989-1990) volt. A Tájak-Korok-Múzeumok Egyesületnél a Budapest-Keleti pu., Budapest-Nyugati pu., Biatorbágy című füzetei jelentek meg. 2000 óta a XVII. kerületi Magyar-Lengyel Baráti Kör alapító tagja, itt lengyel történelmi és kulturális kutatásokat folytat.

A Magyar-Lengyel Baráti Körből szervezőzött a 2002. októberi helyhatósági választások során a Budapest XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat. Puskás Zoltán elnökhelyettes nyugdíjas. Felesége lengyel, beszéli a lengyel nyelvet. A pénzügyi és gazdasági feladatokért felel. A képviselőtestületi tagok közül dr. Dombóvári Antal helytörténész, Olejnik Marek lengyel, a Program Bizottság elnöke. Bodócs István, lengyel származású, édesanyja lengyel, az ifjúsági programokért felel.

A Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat Testülete a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 27. §/2/ bek. b/ pontjában nyert felhatalmazás alapján a 16/2003. (02.26.) LKÖ határozata szerint a úgy döntött, hogy a lengyel kultúra és hagyományok ápolása terén kifejtett kimagasló társadalmi munka elismeréseként megalapítja „A Kerületi Lengyelekért díjat. 2003-ban két fő: Puskás Mária, a Magyar-Lengyel Baráti Kör vezetője, illetve Csekovszky Árpádné, a Magyar-Lengyel Baráti Kör vezető-helyettese kapta a díjat. Azóta számos jelentős személy és szervezet kapta meg ezt a díjat, köztük Prém János, a Csekovszky Művelődési Ház nyugalmazott igazgatója.

Puskás Mária a Budapest XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat Program Bizottsága nem képviselő tagja. Puskás Mária (szül. Maria Kotarba) Zabrze (Lengyelország) településen született 1952-ben. 1979-től Magyarországon lakik, gyógytornász. Puskás Mária előbb 1979-1986 között a Bem József Kulturális Egyesület aktivistája volt, majd 2000 szeptemberében megalakította a Magyar-Lengyel Baráti Kört, melynek kezdettől fogva vezetője lett. A Baráti Kör a XVII. kerületi lengyelek első kulturális szervezete lett, tagjainak száma meghaladja a hatvan főt. A Baráti Kör tevékenységét Budapest Főváros Közgyűlés Kulturális Bizottsága támogatja. Puskás Mária a Magyar-Lengyel Baráti Körben lengyel kulturális programokat szervez: többször is fellépett itt Trojan Tünde. Puskás Mária rendszeres szervezője a lengyel hagyományokat ápoló programoknak. Puskás Mária által szervezett rendszeres, több napos kirándulások Dél-Lengyelországba vezetnek. A Magyar- Lengyel Baráti Kör immár több éves tevékenységéről minden évben Évkönyv (kézirat) készül, amely a programokat híven dokumentálja. A Baráti Kör tevékenységéről rendszeresen beszámolt a Polonia Węgierska c. folyóirat is. A Magyar-Lengyel Baráti Kör támogatja a lengyel kisebbségi önkormányzat tevékenységét, tagjai számos kerületi kulturális és reprezentatív programokban részt vesznek.

Csekovszky Árpádné (Karácsony Edit) 1934. március 12-én, Budapesten született. Elemi iskoláit a Hősök terei Általános Iskolában végezte. Középiskolát a Baár-Madas Református Gimnáziumban végezte. 1956. decemberében férjhez ment Csekovszky Árpád keramikus művészhez. A házaspár a XVI. utca 1. száma alatti házba költözött. Csekovszky Árpád 1997-ben hunyt el. 1998-ban a Művelődési Ház felvette a nevét, és még abban az évben a XVII. kerület Önkormányzat megalapította a Csekovszky Árpád Közalapítványt, amelynek elnöke Edit asszony lett. Az alapítvány célja, Csekovszky Árpád művészeti hagyatékának gondozása és megőrzése. Csekovszky Árpádné, a Magyar-Lengyel Baráti Kör alapító tagja és vezető-helyettese, a Csekovszky Árpád Művészeti Alapítvány elnöke. Csekovszky Árpádné a Magyar-Lengyel Baráti Körben magyar kulturális programokat szervez, melyek azonban a lengyel kultúrához kötődnek: parlamenti látogatás, karácsony, húsvét ünnepek stb. szervezése. A Budapest XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat célja a lengyel hagyományok és kultúra ápolása, rendszeres vendége a POLONÉZ Néptánc együttes. Fő feladatának tekinti a Budapest, XVII. kerület, Péceli út 228. számú telken álló Lengyel-kegyoszlop gondozását és ápolását. Történeti kutatásokat folytat a kerület és a lengyel internált katonák kapcsolatáról.

A megerősödött kerületi lengyelség számos nagyjelentőségű programot is szervez: 2004-ben Palmiryből (Varsó) indult az a  futó, kerékpározó sportolókból, vezérjárműből, egészségügyi és technikai járműből álló staféta konvoj, melynek tagjai a lengyel fővárosból a nyári olimpiai játékok helyszínére, Athénba tartottak. Budapesti fogadását Rákoscsabán, az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat vendégeként tartották. 2004. október 29-én a Vilniusból érkező ZGODA nevű lengyel néptáncegyüttes adott koncertet Csekovszky Árpád Művelődési Házban.

2005. május 9-én, a II. Világháború befejezésének 60. évfordulóján rendezett megemlékezést a XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat az OLKÖ és a Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára közreműködésével. Az ünnepséggel kívánták a szervezők hálájukat bemutatni Rákoscsaba lakóinak a II. világháború alatt a lengyel menekültek nevében, akiket a község lakói 60 évvel ezelőtt befogadtak és segítséget nyújtottak nekik. A XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat kezdeményezésére felújították az 1941-ben állított kegyoszlopot, melyen az ostrobramai Szűzanya képe látható, és emléktáblát helyeztek el a lengyel menekülteknek otthont adó épület oldalán. Dr. Dombóvári Antal 2006. szeptember 29-én a Csigaházban, a Rákoscsabai Közösségi Házban tartotta Lengyel menekültek Rákoscsabán 1939-1945 című könyvbemutatóját. A kiadó, az Erdős Renée Ház a Rákosmenti Helytörténeti Füzetek IV. évfolyam 2. számaként jelentette meg a kiadványt.

2005. szeptember 30-án, a Csekovszky Árpád Művelődési Házban kiállítással egybekötve ünnepelte születésének ötéves évfordulóját a Budapest, XVII. kerületben, Rákosligeten működő Magyar-Lengyel Baráti Kör. A megjelent vendégek között volt Barna Andor alpolgármester, dr. Dombóvári Csaba képviselő, dr. Konrad Sutarski, az OLKÖ. elnöke, Buskó András LKÖ. elnöke, Leszek Kryża lengyel plébános is.

2006. július 21-én, a rákosligeti Magyarok Nagyasszonya katolikus templomban a Rotunda énekegyüttes vendégeként, Emilia Telega vezényletével fellépett a lublini főszékesegyház kórusa (Chór Archikatedry Lubelskiej).

2006. szeptember 18-án, dr. Hoffmann Attila polgármester adta át a Budapest Főváros XVII. kerületi Önkormányzatának Testülete által adományozott településrészi „Rákosligeti Díjat Csekovszky Árpádnénak, a Csekovszky Árpád Művészeti Közalapítvány elnökének és a Magyar-Lengyel Baráti Kör vezető helyettesének, valamint Dr. Dombóvári Antal helytörténésznek, a Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat Program Bizottsága tagjának.

2008-ban felszentelték Babusa János II. János Pál pápa szobrát Rákoshegyen. Ebben az évben Budapest Főváros, XVII. kerület, Rákosmente Önkormányzata és a Krosnoi Járás között testvérkapcsolat jött létre.
A Magyar-Lengyel Baráti Kör 2010-ben elnyerte a Magyarországi lengyelekért díjat.



Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat