LENGYELORSZÁG MAGYARUL













 

LENGYELORSZÁG MAGYARUL



NEMCSAK KRAKKÓ III.

Dolny ¦l±sk

Nyári családi túráinkat folytatva, idén Alsó-Sziléziába utaztunk. 2008. július 30-augusztus 8. között Lengyelország újabb látnivalóival ismerkedtünk. A Lengyel Nemzeti Idegenforgalmi Képviselettől kapott prospektusok és térképek alapján készültünk fel az útra, a szállásokat a CAR-TOUR INTERNATIONAL Kft.-nél foglaltattuk le.

2008. a „reneszánsz éve” Magyarországon, mert Mátyás király 550 éve került a magyar trónra. 1468-69 folyamán a magyar seregek elfoglalták Sziléziát, és közel tíz évig tartó küzdelem folyt a lengyel királlyal. A lengyelek 1474 decemberében végül békét kértek Mátyástól, melynek értelmében a magyar uralkodóé maradt Szilézia és Morvaország, valamint – Ulászlóval megosztva – a cseh királyi cím. Mátyás után számos emlék maradt Alsó-Sziléziában is. Ezek közül kiemelkedik a Walbrzych közelében lévő Ksi±ż vára.

 

Kirándulásaink kiindulópontjául két várost választottunk. Első szállásunk Klodzkóban, egy új építésű szállodában volt. Klodzko erődítménye a Nysa Kłodzka felett magasodik. Ferences temploma mellett szobrokkal díszített kőhíd ível át a folyón. A városból számos gyógyfürdő érhető el: Polanica Zdrój, Duszniki Zdrój, Kudowa Zdrój, L±dek Zdrój. Ezek közül a Polanica Zdrój illetve Kudowa Zdrój városképe és a gyógyfürdő, a L±dek Zdrójban lévő Wojciech gyógycsarnok figyelemre méltó. Az ásványvizek jellemzői miatt elsősorban az ivókúra terjedt el.

 

Klodzkóból a Góre Stołowe Nemzeti Parkba látogattunk el. A Błędne Skały különleges sziklalabirintusban közel egy órás kirándulást tettünk.

Sok zarándok keresi fel Wambierzycét, amelyben a Szanktuariummal szemben több mint negyven stáció kápolna vezet a Kálvária-hegyre. Itt látható egy helyi múzeumban a 800 fabábút tartalmazó mozgó szopka (betlehemes jászol). A település határában lévő skanzentől és mini állatkerttől indul a gyalogtúra a Skalne Grzyby szikláihoz. A fenyves erdőben az ösvény mellett áfonyamezőket találtunk.

Az aranybányáiról híres Złoty Stok egyik tárnája ma múzeumként működik. Az vízisportok lehetőségét is biztosító Otmuchów víztározó és a vár további látnivalókat kínál. Tovább haladva, a harmincéves háborúban is szereplő Nysa (ném. Neisse) 1741-től porosz uralom alá került. A poroszok még jobban megerősítették, 1758-ban az osztrákok sikertelenül ostromolták, 1807. június 16-án, kemény ostrom után a I. Napóleon francia csapatainak megadta magát. Ottjártunkkor, augusztus 2-án lelkes hagyományőrzők, korhű jelmezben a napóleoni háborúk egy momentumát, az erőd ostromát elevenítették fel. Z±bkowice ¦l±skie-ben még a reneszánsz várrom maradványai és egy ferde torony (őrtorony) említésre méltóak.

Következő szállásunk Jelenia Górában, az óvárosi sétáló utcában álló Hotel Európában volt. Útközben a krobielowice-i reneszánsz várkastélyt (jelenleg szálloda) és Walbrzych közelében, Ksi±ż várát érintettük. Ksi±ż (Waldenburg) várában találtunk Mátyás király nyomára. Pogyebrád Györgytől (1420-1471) szerezte meg a várat. Az épületegyüttes reneszánsz részét Mátyás király építtette, a várban a gótikus és barokk részek is keverednek.

Jelenia Góra egyik legszebb példa a hagyományos négyszögletes főterekre, a középen álló városházával. A környéken további szép városháza épületek láthatók, pl. Kamienna Góra és Lwówek ¦l±ski.

Jelenia Górából elérhető Czocha vára, amely egyrészt szálloda, másrészt II. világháborús múzeum. A középkori eredetű várromok közül említésre méltó a Sobieszówból elérhető Chojnik vára, Bolków és ¦winy várának romjai.

Az egyházi emlékek közül felkerestük a ¦widnicában és a Jaworban álló evangélikus béketemplomokat, melyeket az 1648. október 24-i vesztfáliai békét követően, egy év alatt, fából építettek. A ¦widnicában álló gótikus Szent Szaniszló és Szent Vencel katedrális a város közepén emelkedik, főbejáratánál lévő gótikus szobrai csodálatosak. ¦widnica főterén vasárnap bolhapiacot tartottak.

A krzeszówi cisztercita apátság együttese valamint a Legnickie Pole benedek rendi kolostoregyüttese szintén az egyházi emlékek közé tartozik. Kegyes Henrik, Szakállas Henrik Piast herceg fia 1241-ben a Legnickie Polén a Krakkót felperzselő tatárokon diadalt aratott, és ezzel megállította előretörésüket, a visszavonuló tatárok ezután Magyarországra törtek. Henrik elesett a csatában, síremléke a múzeumban látható.

Észak-nyugati irányban meglátogattuk a cserépedény gyártásáról híres Bolesławiec ¦l±skit, ahol Lengyelország leghosszabb vasúti viaduktja, a Fryderyk Engelhardt Gansel által 1846-ban épített, 1851-ben megynyílt 490 m hosszú, 8 m széles völgyhíd áll. A napoleoni háborúk során, 1813. április 28-án itt halt meg Mihail Illarionovics Kolenyiscsev-Kutuzov (1745-1813) herceg, orosz táborszernagy és hadvezér, az 1812. szeptember 7-i borogyinói ütközetkor hadügyminiszter, a csata résztvevője.

Görlitz, Németország legkeletibb részén, Szászország szövetségi államban (Bundesland) fekszik a Neisse-folyó partján. 1950-ben Görlitz keleti részét Zgorzelec néven Lengyelországhoz csatolták. A II. világháború következményeként a szövetséges hatalmak által megállapított, az Odera és Neisse folyó mentén húzódó új német-lengyel határvonalat az NDK 1950-ben a Lengyel Népköztársasággal kötött államközi szerződésben ismerte el. Itt, a Kultúra Palotájában írták alá a Lengyel Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti határszerződést 1950-ben. – Az NSZK revansista körei azonban, a hidegháború légkörét kihasználva megpróbálták kérdésessé tenni. Végül 1970-ben az NSZK kormánya is elismerte az Odera-Neisse-határt a Szovjetunióval és a Lengyel Népköztársasággal kötött államközi szerződésekben. – A határt átlépve a német város látnivalóival is megismerkedtünk.

Innen délre Bogatynia (ném. Reichenau) fekszik. A határában lévő hőerőmű (Elektrownia Turów) közelében Lengyelország legmélyebb gödre látható, amelyet a szénbánya (Kopalnia Węgla Brunatnego Turów SA) külszíni fejtése alakított ki.

 

Jelenia Górából Karpaczba mentünk, magashegyi túránk kiindulópontjára. Karpaczból a Szudéták legmagasabb hegyét, a Karkonoszét kerestük fel, és itt a cseh-lengyel határon lévő ¦nieżka (1602 m n.p.m.) csúcsát nyolc órás gyalogtúrával értük el (négy óra felfelé, három pedig lefelé). Szerencsénkre tiszta idő volt, bár jelentős széllökések voltak. A csúcsról pompás kilátás nyílt a távolba.

 

Jelenia Góra környékén további üdülőhelyek találhatók. A Karkonosze tövében fakadó gyógyforrások mellé épült az egyik legrégebbi gyógyhely, Cieplice. Itt helyi természetrajzi múzeum is található. ¦wieradów–Zdrój pedig a német és cseh határ közelségének köszönhetően dinamikusan fejlődik. Számos szálloda épült az utóbbi években.

Lengyelország ismét elnyerte tetszésünket. Ezzel a nyári kirándulásunkkal együtt, az elmúlt évek során közel százharminc helyen voltunk. Elsősorban Dél-Lengyelország nevezetesebb városait, tájait, műemlékeit és múzeumait ismertük meg.

Autóval 2334 km-t, gyalog 34 km-t és 1600 m szintet tettünk meg. A városokban 32 óra városnézést és múzeumlátogatást teljesítettünk.


A nyári túránk során az alábbi útvonalakat jártuk be:

1. nap: július 30. Budapest – Bratislava (Pozsony) – Hradec Králové – Náchod – Duszniki Zdrój – Klodzko 582,2 km

2. nap: július 31. Klodzko – Polanica Zdrój – Duszniki Zdrój – Kudowa Zdrój – Błędne Skały – Szczeliniec Wielki – Radków – Ratno Dolne – Klodzko 101 km

3. nap: augusztus 1. Klodzko – Wambierzyce – Skalne Grzyby – Klodzko 50 km; gyalog 10 km, 500 m szint.

4. nap: augusztus 2. Klodzko – Bystrzyca Kłodzka – Żelazno (huta) – Międzylesie – Idzików – L±dek Zdrój – Złoty Stok – Paczków – Otmuchów – Nysa – Otmuchów – Kamieniec Z±bkowicki – Z±bkowice ¦l±skie – Bardo – Klodzko 231,5 km; gyalog 6 km, 100 m szint.

5. nap: augusztus 3. Klodzko – Krobielowice – Rogów Sobócki – Sobótka – ¦widnica – ¦lęża (góra w Masywie ¦lęży) – Walbrzych, Ksi±ż vára (németül. Waldenburg) – Krzeszów cisztercita apátság – Kamienna Góra – Jelenia Góra 230 km

6. nap: augusztus 4. Jelenia Góra – Pławna Dolna – Lwówek ¦l±ski – Żerkowice – Bolesławiec ¦l±ski – Görlitz–Zgorzelec – Sieniawka – Bogatynia – Zittau (Németország) – Bogatynia – Sulików – Zamek Czocha – Gryfów ¦l±ski – Jelenia Góra 263 km

7. nap: augusztus 5. Jelenia Góra – Cieplice – Sobieszów (Chojnik vár) – Podgórzyn víztározó – Milkowice palota – Karpacz – ¦nieżka (1602 m n.p.m.) – Karpacz – Jelenia Góra 45,5 km; gyalog 18 km, 1000 m szint.

8. nap: augusztus 6. Jelenia Góra – Bolków – ¦winy vára – Jawor – Legnickie Pole – Legnica – ¦wierzawa – Jelenia Góra 144 km

9. nap: augusztus 7. Jelenia Góra – ¦wieradów–Zdrój – Jelenia Góra 85 km

10. nap: augusztus 8. Jelenia Góra – Brno – Pozsony – Budaörs – Budapest (érkezés) 602 km
Autóval 2334 km-t, gyalog 34 km-t és 1600 m szintet tettünk meg. A városokban 32 óra városnézést és múzeumlátogatást teljesítettünk.

Buskó András - Buskóné Szatai Marianna



LENGYELORSZÁG MAGYARUL