LENGYELORSZÁG MAGYARUL


Moczarski lengyel ellenálló volt, de a háború után a kommunisták börtönbe zárták. A sors iróniája, hogy cellatársa egyik legfőbb ellensége, öccsének gyilkosa, Jürgen Stroop SS-tábornok, a varsói gettólázadás eltiprója, a lengyel ellenállók dühödt üldözője lett. A vele folytatott beszélgetésekből nemcsak a keleten és nyugaton elkövetett bűntetteire derül fény, de képet kaphatunk egy náci főtiszt karrierjéről is.

Az egyéni és közösségi sorsokat, eszméket, történelmi korszakokat és eseményeket kibontó dialógusok révén még inkább belülről szemlélhetjük a fasizmus genezisét, embert és Istent, szellemet és hitet megégető, világot lángba borító kifejlődését. Nemcsak a masírozó barnaingesek egybemosódó sorait látjuk, hanem a horogkereszt alatt felsorakozottak szeme fehérjét is, a magasba lendülő kezek eget hasogató tarlóján az életvonalakat, a kelepelő géppisztolyok ravaszán a vöröslő mutatóujjakat. A fiatal nemzedékek számára már megemészthetetlen fasizmusmeghatározások mögött emberileg megközelíthetővé válik ennek az embert tagadó »eszmerendszernek« a lényege, taszítóvá a gyakorlata. Mert Jürgen Stroop személyében »hús-vér« képviselőjével szembesülünk a hitelesítő lencsén, Kazimierz Moczarskin keresztül. Stroop az akasztófa árnyékában, miután megbizonyosodik róla, hogy újdonsült lengyel cellatársa nem besúgó, »kibeszéli« életét a legintimebb részletektől a párttitkokig, őrvezetői előléptetésétől SS-tábornokságáig" - írja a dokumentumregényről a kötet előszavában Kovács István....>>>


 

LENGYELORSZÁG MAGYARUL



A II. világháború költészete a lengyel szolidaritás jegyében

1939. szeptember 1-jén kitört a II. világháború. Lengyelek ezrei érkeztek Magyarországra menekültként. Egy részük továbbment Franciaország, Anglia irányába, sokan azonban itt maradtak az országban. 1939 szeptemberétől kezdve a magyar költők egész sor verset szenteltek Lengyelország tragédiájának, leplezetlenül kifejezésre juttatva rokonszenvüket a Németországgal háborúban álló nemzet iránt.

Említsük meg a legszebbek közül Jékely Zoltán Ott északon, Rákos Sándor Menekülő lengyel katonák, 1939 valamint Csanádi Imre Lengyelek című versét. Ezen kívül Zilahy Lajos Csöndes élet (1941) és Orbók Attila Isten kertje (1943) című írásait is a lengyel menekültek sorsa iránti részvét hatja át.

Jékely Zoltán - Ott Északon…

Ahol imént még szürke égi bálnák
harsogtak a csipkés égöblön át,
szállni látom apám szép madarát:
a szajkó vígan pattingatja szárnyát.

Járjuk az erdőt, őzek menedékét,
s míg a világban áll a háború,
e jószagú és biztos sátorú
fenyők tövébe álmodjuk a békét.

Ott Északon már tart a nagy-vadászat,
lejárt a béke, mint nyúltilalom.
S egy ország sorsát énekli dalom,
hol negyedszer van tora szörnyű gyásznak.

Kalandos ország! Ritka hősi kedvvel
sírját megássa minden nemzedék
és így kiált, midőn a sírba lép:
sebaj, százszorta szebben ébredek fel!

Rozsnyó, 1939. szeptember



Rákos Sándor - Menekülő lengyel katonák, 1939

terepszínű kétségbeesés
beharapott száj hamuszürke borosta
szétszórattak akár a biblia népe

kivégzésre kattog a bakancs
nő is van köztük

egy diák szeme fényképezi őket

benzint vesz föl a parancsnoki jeep

kockakövön
üres konzervdoboz töltényhüvely

vadlúdcsapat
Dél felé tör ki Dél felé

csikorgó ég tábláira karcolják
mértanukat a bombázógépek
*
Csanádi Imre, Lengyelek című versének egy részlete:

„Vonszolnak egy végzetnyi terhet:
Volt egyszer, hol volt, Lengyelország.”

Forrás:

http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?docId=760&secId=69074
http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?docId=0000002662&secId=0000445654&mainContent=true&mode=html


 

LENGYELORSZÁG MAGYARUL