A "Testvéri Közösséget" 2013 márciusában alapítottuk Küngösön, azzal a hittel és meggyőződéssel, hogy a Küngösön felépült Árpád-házi Szent Kinga templom központtal egy Szent Kinga életét követő és példáját őrző, a magyar-lengyel történelmi múltat ápoló kulturális és hagyományápoló töltetű Társaság jöjjön létre. Ünnepe: július 24.

Árpád-házi Szent Kinga (vagy Kunigunda; Esztergom, 1224. március 5. – 1292. július 24.) magyar szent, IV. Béla király lánya, Szent Margit és Boldog Jolán nővére, Lengyelország és Litvánia védőszentje. IV. Béla és Laszkarisz Mária legidősebb gyermekeként született. Tizenöt évesen feleségül ment a Piast házbeli V. Boleszláv lengyel fejedelemhez, akivel szüzességi fogadalmat tettek. Kinga teljes hozományával hozzájárult a tatárok elleni védelemhez, a tatárjárás után pedig adományokkal járult hozzá az ország újjáépítéséhez. Templomokat, kolostorokat építtetett, köztük nagy kulturális jelentőségre szert tevő ószandeci ferences kolostort. Ide vonult vissza Kinga a férje halála után klarissza apácaként. Vagyonát szétosztotta a szegények közt. A kolostor priorisszája lett. 1690-ben avatták boldoggá, 1999-ben szentté.

A Küngösön nevezetességnek számító 14 méter magas Árpád-házi Szent Kinga templom alapkövét 2005 áprilisában rakták le. A templom nevezetessége a templomkertben álló harangláb – melyet Dusicza Ferenc és Beke Zsolt Plébános úr áldott meg 2011-ben – 3 haranggal rendelkezik. A legmagasabban levő a Szent Kinga harang 70 kilogramm súly körüli, a középsőt Szent Margit és Boldog Jolánta névre keresztelték, a legalsó pedig a Nagy oldogasszony harang.

Szent Kinga ereklyéjének ünnepélyes elhelyezésére 2013. március 9-én került sor. Márfi Gyula veszprémi érsek mutatott be szentmisét Küngösön az épülő Árpád-házi Szent Kinga-templomban. A szentmise során ünnepélyesen helyezték el az Ószandecből kapott Szent Kinga-ereklyét. A liturgia keretében a főpásztor áldotta meg az ereklye őrzési helyét, valamint egy Szent Kingát ábrázoló festményt is, amelyet Proksza Gyöngyi festőművész-grafikus ajándékozott a küngösi templomnak.

Őszintén és erős hittel valljuk, hogy a jelenlegi, kiüresedett és kizárólag anyagi érdekek mentén körvonalazódó globális értékrend ellenpólusaként kötelességünk megőrizni és továbbadni gyermekeinknek és az utókornak a magyar és a lengyel történelmi hagyományokat, olyan értékeket, amelyekből kialakult, és amelyekből a mai napig, semmi mással össze nem hasonlíthatóan és össze nem téveszthetően táplálkozik, él a keresztény kultúra.

Egyéb elsődlegesen kitűzött célunk, hogy tovább ápoljuk az 1335. október végén és november elején megrendezett visegrádi királytalálkozó szellemét, melyet Károly Róbert magyar király hívott össze, és melyen Luxemburgi János cseh király és Nagy Kázmér lengyel király vett részt. A találkozó eredményeképpen megszűnt a Lengyelország és Csehország közötti ellenségeskedés, helyette a három ország között szövetség és kereskedelmi együttműködés jött létre

Fontosnak tartjuk az egyes korok harci szokásainak bemutatása mellett eleink mindennapi tevékenységeit is (mesterségek, étkezési szokások, szórakozási szokások - zene és tánc - hitvilág) megmutatni és megtanítani az érdeklődő, főleg gyermekkorú közösségeknek.

Ezek mellett karitatív missziók felvállalásával is igyekszünk szolgálni a keresztény és lovagi erényeket.

Egyaránt fontosnak tartjuk és tiszteljük mind a magyarok, mind pedig a lengyelek ősi hitét, azok jelképeit, szokásait, mind a kereszténység felvételét követő időszak (lovagkor) keresztény hitét, szellemiségét, erkölcseit, s ennek tevékenységünkkel is szeretnénk megfelelni.